Hannah Huimang

Baranyi-Kazár Rebeka vagyok, egy életvidám, bohókás lány, aki Hannah Huimang álnéven veti majd papírra a gondolatait. Tanulmányaimat Nyíregyházán végeztem, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, ám az élet végül más irányba terelt, így jelenleg pénzügyi területen dolgozom. 31 esztendővel ezelőtt láttam meg a napvilágot egy hideg, téli napon. A hideget továbbra sem szeretem, de a jégkrémet, a jó zenéket és a vidám pillanatokat annál inkább.

 

Az olvasás mindig is fontos szerepet töltött be az életemben, a mai napig hatással van rám édesapám mindent felülmúló könyvek iránti szeretete és tisztelete. Az írás, mint szenvedély, tinédzserkoromban jelent meg az életemben, viszont hosszú évekre mellőztem egyéb kötelezettségeim miatt. Az alkotás iránti vágy azonban sohasem csillapodott bennem, így a tavalyi év során ismét tollat ragadtam. Írásaim mindezidáig inkább csak blogos platformokra készültek, de a Pitypang Kiadónak köszönhetően végre nyomtatott formában is láthatom majd az általam megálmodott kis életképeket megjelenni.

 

Történeteimben mélyebb lelki traumákat is szeretnék felszínre hozni, amik a társadalom nagyrészét valamilyen szinten érintették már korábban.

Végezetül pedig engedjétek meg, hogy megosszam veletek egyik kedvenc Móricz Zsigmond idézetemet.

 

Az igazi írás mindig, s ma is abból származik, hogy valaki, akinek valami roppant nagy fájdalma van: ki akarja ezt kiáltani, hogy megkönnyebbüljön tőle… Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj.